A
költözés
1.
A kezdetek
Kinéztem
egy lakást, egy belvárosi társasházban. Sőt nemcsak kinéztem,
hanem meg is vettem.
A
szomszédaimat még nem ismerem, de csak jobb lehet, mint egyedül
(persze a régi házamat
eladtam,
és ami megmaradt elment a "tartozásaimra").
A
beköltözést hajnalok hajnalán sikerült lebonyolítanom, egy
csapat bunkó költöztetővel. Azért
bunkók,
mert olyan hangosan dolgoztak, hogy nemcsak a ház, hanem a
környékbeli utcák is
tőlük
voltak hangosak. Nem csodálom, hogy a ház lakói zabosak voltak, és
istenigazából
rájöttem,
hogy hiba volt kihagyni a reggeli kávét, mert így sokkal
ingerlékenyebb vagyok és
könnyen
teszek olyat, amit később megbánhatnék (az más tészta, hogy nem
szoktam).
A
ház egyik lakója, aki egy morcos férfi volt, és mellesleg azt
állította, hogy ő ház közös
képviselője,
odajött hozzám és elkezdett velem ordibálni.
-
Hogy képzeli, hogy hajnalok hajnalán ekkora zajt mer csapni? Itt
mások aludni próbálnak!
Azonnal
távozzon innen! - ordította.
-
Én itt lakom! Te tűnj el! - ordítottam vissza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Na írjad ;)